Médiumok hazugságai

Ez rohadt nagy marhaság! A levél- és naplóírás közötti különbség egyértelműen a tévedés és a hazugság közötti különbségben ragadható meg. Egy engem kívülről szemlélő másikat nincs lehetőségem olyan mértékben félrevezetni, mint önmagamat. Ezért fontolgatjuk hosszabban a napló mondatait, mint egy levélét: mert minden szónak illeszkednie kell egy teljesen új konstrukcióba, a naplóban születő énembe – ami nem azonos a mindennapokban tapasztalt és megszokott, éppen ezért gyorsan, automatikusan papírra vethető önmagammal (amely persze csak jól ismertként kezelt, de a legkevésbé sem az: tulajdonképpen önmagunkkal kapcsolatos tévedések halmaza). Emiatt eshet olyan sok mindenről szó egy levélben, és ezért olyan korlátozott a tartalma egy naplónak: kevés dolgot vagyunk képesek egyszerre átfogni és átlátni, márpedig a napló fiktív világát muszáj a kezelhetőség határain belül tartanunk, hiszen ha csak a legkisebb hibát vétjük is benne, azonnal lelepleződünk önmagunk előtt. A hétköznapjainkban használatban levő énünkkel kapcsolatban megengedhetők és elviselhetők a tévedések, a magunknak alkotott (a hétköznapi önmagunk elé példaképként állított?) énünk esetében nem.
A levélből kirajzolódó személy a reálishoz áll közelebb, a napló hőse az ideálishoz. Levelet tehát az önmagunkkal kapcsolatos tévedéseinkből írunk, naplót viszont az önmagunkkal kapcsolatos hazugságainkból.
Itt végső soron elvész a különbség aközött, hogy valóban magamnak írom-e a naplómat, vagy a nagyközönségnek. A címzettnek egyetlen attribútummal kell bírnia: könnyen félrevezethetőnek kell lennie. Tehát olyasvalakinek, aki nem ismer engem, az írót (vagy ha önmagamról mint másikról beszélek: nagyon bizonytalan ismeretekkel rendelkezik rólam), és így – ha nem hibázok, vagyis, ha a megkonstruált személy egy jól körülhatárolható egész benyomását kelti – elhitethetem vele, hogy akiről a naplómban olvas, az én magam vagyok. Egyébként egy mesterségesen alkotott személyről – éppen az integritás csapdája miatt, ami az olvasói elvárások csapdája – sokkal könnyebb elhitetni ezt, mintha valóban önmagamat írnám. Gondolom...