Világok harca

D. múlt héten azt mondta, hogy szerinte Josef K. egy fiktív, csak általa vizionált világban vált áldozattá vagy bűnössé, és valójában ott ölték meg, ugyanakkor a halála reálisan bekövetkező halál volt – és ez a kettő kizárja egymást. Számára érthetetlen egy ilyen átjárás a világok között.
Ma elég kellemetlen álmom volt, amiből kétszer riadtam fel: az első visszaalvást követően tudniillik ugyanarra a helyre tértem vissza. Igaz, addigra kissé megkopottá vált: mocskossá, omladozóvá, nyomorulttá. Nemcsak a hely, a lakói is. Valamiféle pszichiátriai intézet lehetett. A benne lődörgő orvosok és pacienseik egytől egyig afféle zombik. A második körben lerongyolódott zombik. Egy műtőasztal a kertre nyíló kijárat előtt – egy térben a társalgóval (mely tér egyébként az expresszionista filmekét idézte leginkább). A második látogatásom alkalmával itt fogtak le és adtak be egy injekciót.
Amikor felriadtam, éreztem még az oldalamban a tűszúrást. Ha fel tudtam volna kapcsolni a villanyt, talán a helyét is láthatom. Arra gondoltam: ha szerencsém van, a beadott anyagtól legalább elalszom végleg, és nem fogok álmodni semmit.