A múltidézgetéssel, a távollevő D.-ről való szüntelen elmélkedéssel az a legnagyobb probléma, hogy – de persze ezt nem tudhatom biztosan, hiszen nem áll módomban kontrollálni az agyam ezirányú tevékenységét, és nincs lehetőségem az összehasonlításra sem, csak sejtem, hogy ez történik éppen – kezdek megalkotni egy teljesen fiktív D.-t, akitől aztán képtelen leszek megszabadulni. Ahogy négy évig szerelmes voltam egy olyan Annába is, aki végül már alig emlékeztetett arra a valós személyre, akiről mintázni véltem.
Egyébként döbbenetes, hogy D.-vel mennyi mindent halmoztunk fel ezalatt a rövidke idő alatt. "Hihetetlen intenzitású kapcsolat" – Emma egyszer ezt mondta róla. Szerencsére már nem kell olyan sokat kibírni. Mindjárt letelik a három hét büntetés, aztán "bemegyünk Jozef előadására, utána meg elmegyünk inni." Vigyük Jozefet is! Biztosan élvezné. Vagy mégsem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése